Hallottál már a paradoxonokról? Bár bonyolultnak hangzik, a paradoxonoknak köszönhetjük, hogy a tudomány és a filozófia ilyen fejlett.

A tudósok ugyanis rajtuk keresztül tudtak választ adni az emberiséget éjszakánként ébren tartó kérdésekre, és természetesen hihetetlen új ötleteket is kidolgoztak.

Sőt, a fogalom mára már annyira összetetté vált, hogy a nyelvészetben, a matematikában, a fizikában és a filozófiában is elkezdték alkalmazni. És igen, a paradoxonok a mindennapi élet nagy etikai kérdéseiben is megjelennek mindannyiunk számára. És hogy ezt megmutassuk, elkülönítettünk 11 klasszikus példát, hogy megértsd, miről beszélünk.

Mi az a paradoxon?

Mielőtt a leghíresebb paradoxonoktól megőrülnél, először is meg kell értened, mit jelent a szó. Nos, alapvetően a paradoxon egy olyan szófordulat, amely az "ellentmondást" jelöli. Ugyanakkor ismert és nevezik oximoronnak is.

A paradoxonok általában koherens és jól strukturált gondolatok, de ellentmondásokat is tartalmaznak, amelyeket a legtöbb esetben nagyon bonyolult megérteni és megfejteni. Más szóval, két olyan gondolatot tartalmazó érvelésről van szó, amelyek közül az egyik ellentétes a másikkal.

Hogy jobban megértsük, Camőes "a szerelem olyan seb, amely fáj, de nem érezzük" mondata példa a paradox mondatra.

Paradoxonok, amiket meg kell ismerni (és megőrülni)

1- A kettősség paradoxona

Ezt a paradoxont először a görög filozófusnak, Zénónnak, Eleiai Zénónnak tulajdonították. Ez a filozófus különböző típusú paradoxonok megalkotásáról ismert, amelyek mindegyike azt próbálta bizonyítani, hogy a világegyetem egyedülálló, változatlan és mozdíthatatlan.

A paradoxon azt hirdeti, hogy ahhoz, hogy bárhová elmenjünk, először félúton kell gyalogolnunk. Aztán a maradék táv felét kell gyalogolnunk, majd a maradék felét is. És így megy ez tovább, a végtelenségig. Más szóval, mint már említettük, ez egyfajta állítás, hogy mozgás nem létezik.

A 20. században formalizált matematikai szemlélet szerint a paradoxon megoldása az, hogy elfogadunk egy nagyon őrült összeget: valaminek a felét hozzáadva egy negyedhez, majd egy nyolcadhoz, majd egy tizenhatodhoz, és így tovább, az eredmény az 1. Ez olyan lenne, mintha azt mondanánk, hogy 0,999 (és így tovább a végtelenségig) egyenlő lenne 1-tel.

Ez az elmélet azonban nem ad magyarázatot arra, hogyan juthat el egy tárgy a célállomásra, mert ennek a kérdésnek a magyarázata még homályosabb és összetettebb. Alapvetően a valódi megoldás az anyag, az idő és a tér oszthatóságára vonatkozó 20. századi elméletekhez vezetne vissza.

2- A Theseus hajó paradoxon

Ezt a paradoxont Plutarkhosz írta le, és az ókori Görögország klasszikusának tartják. Alapvetően arról a hajóról szól, amelyen Theseus és néhány athéni fiatalember Krétáról tért vissza. Ebben 30 evező volt, amelyeket állítólag Falero Démétriosz idejéig őriztek.

A paradoxon abból áll, hogy az emberek kételkedtek abban, hogy a hajó továbbra is ugyanaz a hajó marad-e, mint az elején volt, mert ahogy a fa elkorhadt, kicserélték új anyagra. Más szóval, a végén a hajót teljesen felújították új fával.

Így ez a hajó kezdett vita tárgyává válni a filozófusok számára. Egyesek azt mondták, hogy ez ugyanaz a hajó, míg mások azt állították, hogy ez már egy másik hajó.

3- Isten paradoxona

Alapvetően Istent mindenütt jelenlévőnek tekintik, aki mindenhol jelen van; mindenhatónak, akinek hatalma van minden dolog felett; és mindentudónak is, aki mindent tud. Ezzel a paradoxon megkérdőjelezi az ördög létezésének okát, hiszen Isten mindenható.

Azt is megkérdezi, hogyan tud egy mindenható lény olyan nehéz követ teremteni, amelyet még ő maga sem tudna felemelni.

Alapvetően ezek a kérdések megosztják a véleményeket. Az egyik oldalon mindig vannak azok, akik hisznek egy felsőbbrendű lényben, a másikon pedig azok, akik nem hisznek Isten létezésében.

4- A heteológiai szavak paradoxona

Először is, a heteológia szó nem azt jelenti, amit kategorizál, vagyis olyan tulajdonságot fejez ki, amivel nem rendelkezik. Például az ige szó nem ige, hanem valójában főnév. A kérdés pontosan erre vonatkozik: a heteológia szó akkor heteológia lenne?

Az egyik elfogadható válasz az, hogy ha nem a saját minőségét írja le, akkor heteologikus. Ha azonban ezt a szót heteologikusnak tekintjük, akkor megszűnik az lenni.

Alapvetően ez a paradoxon a Russell-paradoxonhoz kapcsolódott. Általánosságban a matematika halmazelméletét kérdőjelezte meg a 20. század folyamán.

5- A háborús pilóta paradoxona

Ez a paradoxon röviden azt állítja, hogy a háborús pilóták megúszhatják a harcot, ha bebizonyítják, hogy pszichésen sérültek. Azonban mindenki, aki megpróbál kibújni az elkötelezettség alól, valójában azt bizonyítja, hogy épelméjű.

Ezt a paradoxont dolgozza fel az "Ardil-22" című szatirikus-történelmi regény. A második világháborúban játszódó regény azt mutatja be, hogy ha valakinek szüksége van valamire, azt csak valaki más szerezheti meg, akinek nincs rá szüksége.

A könyvben a főhős a pilótának ezt a paradoxonát ismeri meg. Összességében végül felismeri, hogy a körülötte lévő összes hely tele van paradox és elnyomó szabályokkal.

6- A számok érdekességének paradoxona

Ez a paradoxon alapvetően arról szól, hogy minden számnak van valami különleges és érdekes tulajdonsága. És ha találsz egy olyan számot, amelynek nincs semmi érdekes tulajdonsága, akkor az lesz a megkülönböztető jegyed.

Az 1. szám az első természetes szám, a 2. szám a legkisebb páros prímszám, a 3. szám az első páratlan prímszám, a 4. szám a legkisebb összetett szám és így tovább.

Mindenekelőtt ez a paradoxon olyan kérdés, amely az "érdekes" fogalom pontatlan meghatározásán alapul. De nem azon az ellentmondáson, amely a többi paradoxont jellemzi. Éppen ez az, ami megkülönbözteti a többitől.

7- Ikerparadoxon

Gondoljunk arra a helyzetre, hogy van két ikerpár, és az egyiket az űrbe viszik. Az űrbe vitt ikerpár azonban fénysebességgel fog élni, azaz 299 792 458 m/s sebességgel.

Amikor visszatér a Földre, fiatalabb lesz, mint a testvére. Ezért azt mondják, hogy az idő lassabban futott annak az egyénnek, aki a hajón volt.

8- Krumpli paradoxon

Alapvetően ez a paradoxon a burgonyában lévő vízmennyiségen túlmutat. Vagyis a paradoxon körül fog forogni, hogy 100 gramm burgonya 99% víznek felel meg. Ezért az étel 1%-a lenne a tömeg. Ha azonban a burgonya szárított, akkor 98% víz lesz, és 50 grammot fog nyomni.

Másrészt, ha egy burgonya 100 grammal indul, az azt jelenti, hogy 1 gramm szárazanyag. Ezért, amikor a burgonyát szárítják, 98%-ban vízből áll, és ez az 1 gramm anyag az élelmiszer tömegének 2%-a lesz.

Más szóval, egy gramm az 50 gramm 2%-a, tehát ez lesz az új burgonya súlya.

9- Születésnapi paradoxon

Ez a paradoxon egy valószínűségelemzésből származik, és azt mondja ki, hogy ha egy szobában 23 ember van, akkor annak a valószínűsége, hogy két embernek ugyanazon a napon van a születésnapja, 50%.

Alapvetően ez az elmélet abból indult ki, hogy ha 2 ember együtt van egy szobában, akkor annak a valószínűsége, hogy nem ugyanazon a napon lesz a születésnapjuk, 364/365. Ez az elmélet azonban figyelmen kívül hagyja a szökőéveket, és azt is figyelembe veszi, hogy az első ember születési dátumától a második ember születési dátumáig 364 különböző nap van.

Ha azonban 3 ember van a szobában, akkor annak valószínűsége, hogy mindannyiuk születésnapja különböző időpontban van, 364/365 x 363/365. Tehát, folytatva ezt a gondolatmenetet, amikor 23 emberhez érünk, annak valószínűsége, hogy mindannyiuk születésnapja különböző időpontban van, 50%-ra csökken.

Más szóval, nagyobb a valószínűsége annak, hogy két embernek ugyanazon a napon van a születésnapja.

10- A barátság paradoxon

Alapvetően ez a paradoxon azt jelenti, hogy mindig több barátod van, mint gondolnád. Más szóval, az ilyen nagyszerű technológiával és a közösségi hálózatok térhódításával megduplázódik az egymással összeköttetésbe kerülő emberek száma.

Először is, lehetsz az a személy, akinek kevés barátja van hozzáadva, vagy lehetsz az a személy, akinek tele van a profilja kollégákkal. Azonban akármilyen kevés vagy sok barátod van, mindegyiknek lesz egy másik baráti csoportja is, rajtad kívül.

Más szóval, összekapcsolódsz a barátod baráti körével is. Végül mindannyiukkal összekapcsolódsz és összekapcsolódsz, még ha nem is tudsz róla.

11- Fermi-paradoxon

Ez a paradoxon azért kapta ezt a nevet, mert Fermi fizikus egy bizonyos ebédnél megkérdezte magától, hogy "hol vannak?" Vagyis hol vannak a többi ember a többi bolygóról.

Alapvetően már megállapították, hogy a Földön nincs semmi különleges és egyedi. Ezért valószínű, hogy valahol a galaxisban léteznek civilizációk; hiszen 11 milliárd olyan bolygó van, mint a Föld. Amit azonban nem lehet megmagyarázni, az az a tény, hogy az univerzumban még soha nem találtak nyomát más életnek.

A paradoxon egyik megoldása egyébként megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a Föld valójában egy átlagos bolygó, és hogy talán az élet rendkívül ritka az egész világegyetemben. Vannak azonban olyanok is, akik úgy vélik, hogy a múltbeli civilizációk nukleáris háborúk vagy környezeti pusztítás után tűnhettek el.

És ez még nem minden. Sőt, van egy csoport, amely azt hirdeti, hogy az idegenek léteznek, de lehet, hogy szándékosan rejtőzködnek előlünk. Legalábbis addig, amíg nem leszünk szociábilisabbak és technológiai értelemben érettebbek.

És akkor hagytuk, hogy a "bolha a fül mögött" bármelyik paradoxonban?

További információ: Jelnyelv: Tanulj meg néhány szót és kifejezést fontban

Források: Galileu magazin, Hiper cultura, Info escola, Mundo inverso

Képek: Hiper cultura, Mundo inverso, Gospel prime, Viva bem, Sonia ideias