Ma már számtalan társasjáték létezik szerte a világon, amelyek egyszerre képesek lenyűgözni, tanítani és szórakoztatni. Akár gyermekek, akár felnőttek számára, a társasjátékok segítik az intelligencia, a gondolkodás és a memória fejlődését, de kevesen képesek annyira serkenteni az emberi intelligenciát, mint a sakk.

A sakk olyan játék, amely képes serkenteni a koncentrációt, az érzékelést, az éleslátást, a technikát és a logikus gondolkodást. Ezért a sakkot versenysportnak tekintik, amelyet két, ellentétes színű, például fekete és fehér színű játékos játszik.

A sakk egy olyan játék, amely egy 8 oszlopra és 8 sorra osztott táblából áll, ami 64 négyzetet eredményez, ahol a bábuk mozognak.

A játékban 8 gyalog, 2 bástya, 2 futó, 2 huszár, egy királynő és egy király játszik. Azonban minden sakkfigurának megvan a maga lépése és jelentősége, és a játék célja az ellenfél királyának sakk-mattra ütése.

A sakkjáték története

A sakk valódi eredetéről több elmélet is létezik, ezek közül az első elmélet szerint a játék a 6. században jelent meg Indiában, és eredetileg Shaturanga volt a neve, ami szanszkritul azt jelenti, hogy a hadsereg négy eleme.

A játék annyira sikeres volt, hogy népszerűvé vált, és eljutott Kínába, majd Perzsiába, Brazíliába pedig 1500-ban, a portugálok érkezésével érkezett meg.

A másik elmélet szerint a háború istene, Árész alkotta meg a társasjátékot, hogy kipróbálja háborús stratégiáit, így minden egyes sakkfigura a seregének egy részét képviselte. Amikor azonban Árésznek fia született egy halandó nőtől, megtanította neki a játék minden alapját, és így jutott el a sakk az emberek kezébe.

Bármilyen eredetű is volt, a sakkjáték szabályai az évek során változtak. És ahogyan ma ismerjük, csak 1475-ben kezdték játszani, de a pontos eredete még mindig ismeretlen.

Egyes történészek szerint azonban a sakk eredete Spanyolország és Olaszország között húzódik. Ma már a sakk többnek számít, mint egyszerű társasjáték; 2001 óta sportjáték, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elismert.

A sakkjáték szabályai

A sakkjátéknak vannak olyan szabályai, amelyek nagy odafigyelést igényelnek, kezdetben egy 64 négyzetből álló, két színnel váltakozó táblára van szükség. Ezeken a négyzeteken a két ellentétes színű 32 bábu (16 fehér és 16 fekete) mindegyike különböző módon mozog, mindegyiknek megvan a maga jelentősége. A játék végső célja az ellenfél királyának sakk-matt ütése.

A sakkfigurák lépései az egyes figurák és azok bizonyos szabályai szerint történnek.

A gyalogok esetében a lépések előrefelé történnek, és az első lépésnél a játékos két mezőt léphet előre. A következő lépések azonban egy-egy mezővel történnek, és a gyalog támadása mindig átlósan történik.

A tornyok házhatár nélkül mozognak, előre és hátra, illetve jobbra és balra (függőlegesen és vízszintesen).

A lovak L alakban mozognak, azaz mindig két mezőt egy irányba és egy mezőt az erre az irányra merőleges irányba, és a mozgás bármilyen irányban megengedett.

A püspököknek sincs korlátozva a mezők száma, és egyszerre több mezőt is léphetnek, de csak átlósan.

A királynő és a király

A királynő azonban szabadon mozoghat a táblán, azaz bármilyen irányba mozoghat, a mezők számának korlátozása nélkül.

A király viszont, bár a tábla bármely irányába mozoghat, mozgása egyszerre csak egy mezőre korlátozódik. A király azonban a játék alapvető bábuja; ha leütik, a játéknak vége, mert a sakkjáték célja teljesült.

De amíg a játék véget nem ér, a résztvevők bonyolult stratégiákat és különleges lépéseket alkalmaznak, ami nagyon intenzívvé és izgalmassá teszi a játékot.

A sakkjátékkal kapcsolatos érdekességek

A világ egyik legrégebbi játékaként számon tartott sakk nagyon összetett játéknak számít. Tanulmányok szerint a sakkjátszmában az első 10 lépés megtételének körülbelül 170 milliárd módja van. 4 lépés után ez a szám 315 milliárdra emelkedik.

A mérkőzés véget ér, amint az ellenfél királyát leütik, mondván a klasszikus kifejezés sakk-matt, ami azt jelenti, a király halott. A kifejezés azonban perzsa eredetű, shah mat.

Manapság a sakkjátékot nagyon értékesnek tartják, és a világpiacon mindenféle drága anyaggal bevont táblákat és figurákat lehet találni.

A játék egyik legdrágábbnak tartott példánya például tömör aranyból, platinából, gyémántokból, zafírokból, rubinokból, smaragdokból, fehér és fekete gyöngyökből készült. A sakkjáték értéke pedig elérheti a 9 millió dollárt.

Brazíliában augusztus 17-ét a sakkkönyvek nemzeti napjaként ünneplik.

A sakkjáték tanulságai, amelyek az életben is hasznosíthatók

1- Koncentráció

A sakk olyan játék, amelyet bárki játszhat, bármilyen életkorban. Kutatások szerint a sakkozó gyerekek iskolai jegyei 20% körüli mértékben javulnak. Ha gyakoroljuk, a játék segít leküzdeni a figyelemhiányt és a hiperaktivitást, és javítja a koncentrációt.

2- Közelebb hozza egymáshoz az embereket

A sakk az évek során fejlődött, és ma már olyan társasjáték, amely különböző korú embereket hoz össze, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és a játék iránti szenvedélyüket.

3- Növeli a bizalmat

Mivel ez egy olyan játék, ahol csak két ember játszhat, nincs segítséged egy másik személytől, mint a pároknál és a csapatoknál. Ezért minden döntés, minden lépés, minden stratégia kizárólag tőled függ.

Ezért a játék segít fejleszteni és növelni az önbizalmat azáltal, hogy tanulsz a győzelmeidből és vereségeidből.

4- Fejleszti a logikus gondolkodást

A sakkozással az agy mindkét oldala edződik, ami segíti az új készségek fejlődését.

Például logikus gondolkodás, mintafelismerés, segítség a döntéshozatalban, problémamegoldás, memóriafejlesztés, kreativitás és koncentráció.

5- A cselekvések következményeinek megértése

A sakkjáték egyik tanítása, hogy bizonyos pillanatokban fel kell áldozni egy bizonyos bábut, hogy megnyerjük a meccset. Más szóval, a való életben is vannak pillanatok, amikor bizonyos dolgokról le kell mondanunk, hogy elérjük a céljainkat. Ahogy a sakkjátékban, úgy az életben is szükség van érvelésre és jól kidolgozott stratégiákra, hogy véghezvigyük a terveinket.

Ha tetszett a történet, és érdekel a társasjáték, számos könyv létezik, amely a legjobb sakkstratégiákat tanítja, többek között kezdőknek is.

Aki pedig szereti a témában készült filmeket, annak a Netflixen most mutatták be a The Queen's Gambit című sorozatot, amely egy árva sakkcsodagyerek történetét meséli el. Szóval, lásd még: The Queen's Gambit- History, trivia and beyond fiction.

Források: UOL, Brasil Escola, Catho

Képek: Review box, Zunai Magazine, Fábrica de ideias, Mega jogos, Medium, Tadany, Vectors, JRM Coaching, Codebuddy, IEV