A Piroska az egyik legmaradandóbb klasszikus gyermekmese. A történet, akárcsak a Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Csipkerózsika, Csipkerózsika, Pán Péter és sok más mese, formálta a képzeletünket, sőt erkölcsi tanulságként hatott gyermekek millióira világszerte. De nem minden abszolút varázslatos ebben a mesében, van egyigazi Piroska, ijesztő és hátborzongató, amit ebben a cikkben megnézhetsz.

A mese népszerű változatai

A történet korábbi változatai eltérnek a Grimm testvérek által közismert változattól.

Röviden, a mese népszerű változatában egy lány piros köpenyt visel, csuklyával (Charles Perrault Le Petit Chaperon Rouge című változata szerint), vagy csuklya helyett sapkát (a Grimm-féle változat szerint, amely Kis Piros Sapka néven ismert).

Egy nap meglátogatja beteg nagymamáját, és egy farkas közeledik felé, akinek a lány naivan elmondja, hogy hová megy. A mese legnépszerűbb modern változatában a farkas eltereli a lány figyelmét, és a nagymama házához megy, belép és felfalja őt. Ezután a nagymamának álcázza magát, és megvárja a lányt, akit szintén megtámad, amikor megérkezik.

Ekkor a farkas elalszik, de megjelenik egy favágó hős, aki egy fejszével nyílást vág a farkas hasába. Piroska és a nagymamája sértetlenül kijutnak, és köveket tesznek a farkas testére, hogy amikor az felébred, ne tudjon elmenekülni, és meghaljon.

Piroska igazi története és eredete

A "Piroska" eredete a 10. századra nyúlik vissza Franciaországban, ahol a parasztok mesélték el a történetet, amelyet később az olaszok is átvettek.

Ezen kívül még néhány hasonló című változat is készült: "La Finta Nona" (A hamis nagymama) vagy "A nagymama története". Itt a nagymamát utánzó farkast egy ogre karaktere helyettesíti.

Ezekben a mesékben sok történész kannibalizmusról beszél a cselekményben, hiszen a lány a nagyanyja fogait rizsre, húsát steakre, vérét pedig borra téveszti, tehát eszik és iszik, majd ágyba ugrik a fenevaddal, és végül az öli meg.

Még a Piroska történetének egyes változatai is tartalmaznak tiltott vonatkozásokat, és tartalmaznak egy jelenetet, amelyben a farkas arra kéri a kislányt, hogy vegye le a ruháit, és dobja a tűzbe.

Egyes folkloristák a történet más francia folklórváltozatainak feljegyzéseit is nyomon követték, amelyekben Piroska észreveszi a farkas cselvetési kísérletét, majd a menekülés érdekében kitalál egy "sürgősen ki kell mennem a mosdóba" történetet a nagymamájának.

A farkas vonakodva beleegyezik, de megkötözi a lányt egy zsinórral, hogy megakadályozza a szökését, de a lánynak mégis sikerül megszöknie.

Érdekes, hogy a történet ezen változatai Piroskát bátor hősnőnek ábrázolják, aki kizárólag az eszére hagyatkozva kerüli el a borzalmakat, míg a Perrault és Grimm által kiadott későbbi "hivatalos" változatokban egy idősebb férfi figura - a vadász - is szerepel, aki megmenti őt.

A történet a világ körül

A "Piroska" több változata is létezik, amelyek közel 3000 éves múltra tekintenek vissza, sőt, úgy vélik, hogy Európában a legrégebbi változat egy görög mese a Kr. e. 6. századból, amelyet Aesopusnak tulajdonítanak.

Kínában és Tajvanon létezik egy történet, amely hasonlít a "Piroska" történetére. A "Tigris nagymama" vagy "Tigris nagynéni" a neve, és a Csing-dinasztia (Kína utolsó császári dinasztiája) idejéből származik. A motívum, az ötlet és a szereplők szinte azonosak, de a fő ellenfél farkas helyett egy tigris.

Charles Perrault változata

Perrault francia néprajzkutató és író 17. századi változatában a történet főszereplője egy fiatal falusi szomszéd, aki hitetlenkedve megosztja nagyanyja címét egy farkassal, aki aztán kihasználja a lány naivitását, és ágyba hívja, ahol megtámadja és felfalja.

Perrault erkölcsössége a farkast halk szavú arisztokratává változtatja, aki fiatal lányokat csábít el a bárokba, hogy "felfalja" őket. Valójában néhány tudós azt állította, hogy ez a történet a nemi erőszakról szól, tekintettel a mese erőszakosságára.

A "Piroska" 17. századi francia megtestesülésében a farkas egyértelműen egy csábító, aki a francia szalonokban járkál, készen arra, hogy lecsapjon a gyanútlan lányokra. Ez tehát egy metafora, amely szélesebb körű üzenetet közvetít a csábítás vagy nemi erőszak valós világbeli előfordulásairól.

A Grimm testvérek változata

Két évszázaddal később a Grimm testvérek átírták Perrault történetét, de megalkották a saját változatukat is, amely a Piros sapka címet viseli, és amelyben egy állatbőrbe bújt vadász menti meg a kislányt és nagyanyját.

A testvérek megírták a történet egy kötetét, amelyben Piroska és nagymamája egy korábbi tapasztalataik által alátámasztott stratégiával találnak és ölnek meg egy másik farkast.

Ezúttal a kislány nem vett tudomást a farkasról a bokorban, a nagymama nem engedte be, de amikor a farkas odalopakodott, kolbászszaggal csalogatták ki a kéményből, amely alá korábban egy vízzel teli fürdőkádat helyeztek. Ennek következtében a farkas belevetette magát és megfulladt.

Végül 1857-ben a Grimm testvérek befejezték a mesét a ma ismert formában, csökkentve a többi változat sötét felhangjait. Gyakorlatukat a 20. századi írók és feldolgozók folytatták, akik a dekonstrukció, a freudi pszichoanalízisre épülő elemzés és a feminista kritikai elmélet nyomán a népszerű gyermekmese meglehetősen kifinomult változatait készítették el.

Szóval, érdekesnek találtad Piroska igaz történetét? Akkor nézd meg: Grimm testvérek - élettörténet, referenciák és fő művek.

Források: Könyvek világa, Az elme csodálatos, Recreio, Kalandozások a történelemben, Klinikai pszichoanalízis

Fotók: Pinterest