Először is, a Moirák a sors szövői, akiket Nix, az éjszaka ősi istennője teremtett. Ebben az értelemben a görög mitológia világegyetem teremtésére vonatkozó univerzumának részei. Ezenfelül megkapták a Klotho, Lachesis és Atroposz egyéni neveket.

Másrészt folyamatosan munkában vannak, mert minden ember életének fonalát nekik kell megteremteniük, szőniük és megszakítaniuk. Vannak azonban olyan műalkotások és illusztrációk, amelyek gyönyörű hölgyekként mutatják be őket.

A Moirákat eleinte egységként kezelik, hiszen csak akkor tudnak létezni, ha együtt vannak. Ráadásul a görög mitológia szerint a nővérek nagy hatalommal rendelkező lények, olyannyira, hogy még Zeusz sem avatkozott bele a tevékenységükbe. Ezért meg kell jegyezni, hogy az ősistenek panteonjába tartoznak, vagyis azok közé, akik a híres görög istenek előtt jöttek.

A Moiras mitológiája

Általában a Moirákat három nőként ábrázolják, akik az úgynevezett Szerencsekerék előtt ülnek. Röviden, ez az eszköz egy különleges szövőszék volt, amelyen a nővérek az istenek és a halandók létének fonalát tekerték. Másrészt gyakoriak azok a mítoszok is, amelyek a félistenek életének fonalával való munkát ábrázolják, mint például Herkules történetében.

Ezen kívül vannak mitológiai ábrázolások és változatok, amelyek az egyes nővéreket az élet különböző szakaszaiba helyezik. Először is, Cloto az, aki sző, mert ő tartja az orsót, és úgy manipulálja azt, hogy az élet fonala elinduljon a pályáján. Így ő képviseli a gyermekkort vagy a fiatalságot, és egy kamasz alakjában is megjeleníthető.

Közvetlenül ezután Lachesis az, aki értékeli a kötelezettségvállalásokat, valamint a próbákat és kihívásokat, amelyekkel mindenkinek szembe kell néznie. Más szóval ő a sorsot irányító nővér, aki többek között meghatározza, hogy ki kerüljön a Halál birodalmába. Ily módon általában felnőtt nőként ábrázolják.

Végül Atroposz határozza meg a fonál végét, főként egy elvarázsolt ollóval, amely elszakítja az élet fonalát. Ebben az értelemben gyakori, hogy öregasszonyként ábrázolják. Alapvetően a három Moiras a születést, a növekedést és a halált jelképezi, de más hármasok is kapcsolódnak hozzájuk, mint például az élet kezdete, közepe és vége.

A három nővér története szerepel továbbá Hésziodosz Theogónia című költeményében, amely az istenek genealógiáját meséli el. Homérosz Iliász című eposzának is részei, bár más ábrázolásban. Emellett jelen vannak a kulturális termékekben, például a görög mitológiáról szóló filmekben és sorozatokban.

Kuriózumok a Moirasról

Általánosságban a Moirák a sorsot képviselik, mint egyfajta titokzatos erőt, amely az élőlények életét irányítja. Így a szimbolika elsősorban az élet különböző szakaszaihoz kapcsolódik, és olyan kérdéseket is érint, mint az érés, a házasság és a halál.

Van azonban néhány érdekesség, amely integrálja a Moirasról szóló mitológiát, nézd meg:

1) A szabad akarat hiánya

Röviden, a görögök a mitológiai alakokat dogmaként ápolták az Univerzummal kapcsolatban. Így hittek a Moirák, mint a sors urai létezésében. Következésképpen nem létezett szabad akarat, mivel az emberi életet a fonákok határozták meg.

2) A Moiráknak a római mitológiában más nevet adtak.

A római mitológia általában véve hasonló elemeket mutat be, mint a görög mitológia, van azonban néhány fontos különbség, főként a nomenklatúrában és a funkciókban.

Ebben az értelemben a Moirákat Parcasnak nevezték, de még mindig az éjszaka istennőjének lányaiként mutatták be őket. Ennek ellenére a rómaiak úgy hitték, hogy csak a halandók életének parancsolnak, az istenek és félistenek életének nem.

3) A szerencsekerék az élet különböző pillanatait jelképezi.

Más szóval, amikor a szál a tetején volt, az azt jelentette, hogy az adott személy a szerencse és a boldogság időszakával volt elfoglalva. Másrészt, amikor az alján volt, az a nehézségek és a szenvedés időszakát jelenthette.

Úgy tűnik, hogy a szerencsekerék így az élet hullámvölgyeinek kollektív képzeletét képviseli. Alapvetően a Moirák által gyakorolt pörgés diktálta minden egyes élőlény létezésének ritmusát.

4) A Moirák az istenek felett álltak.

Bár az Olümposz a görög istenek maximális megjelenési helye, a Moirák e mitológiai lényeken túl is léteztek. Mint már említettük, a sors három nővére ősi istenség, vagyis még Zeusz, Poszeidón és Hádész előtt megjelentek. Ezért olyan tevékenységet gyakoroltak, amely túlmutatott az istenek ellenőrzésén és vágyain.

5) Upermoya

Alapvetően az upermoira egy olyan sors, amelyet el kell kerülni, mert olyan sorsot jelent, amelyben az egyén magához vonzotta a bűnt. Ily módon az ember a bűn következményeként élt egy életet.

Általánosságban elmondható, hogy bár a sorsot a Moirák állapították meg, a becslések szerint ezt a végzetet az ember maga határozta meg. Ezért ajánlott volt mindenáron elkerülni, mivel meghatározta, hogy az ember a sors kezéből veszi ki az életét.

6) Moiras fontos szerepet játszott a háborúkban

Mivel a sors úrnői voltak, úgy vélték, hogy meghatározzák és már előre tudják a háborúk kimenetelét. Ezért a hadsereg vezetői és a harcosok imák és felajánlások útján konzultáltak velük.

Tetszett, amit a Moirasról tanultál? Akkor olvasd el a Mi a szín? Meghatározás, tulajdonságok és szimbolizmusok

Források: Ismeretlen tények

Képek: Pinterest