A vándorsólyom a világ egyik legnépszerűbb ragadozó madara, mivel gyakorlatilag minden kontinensen jelen van. Kivételt képez az Antarktisz, ahol nincs jelen.

Nevét, a peregrinus, vándorló és utazó szokásairól kapta, amit a gyorsasága tesz lehetővé. Ez a sólyomfaj ugyanis repülés közben akár 300 km/órával is képes haladni, ami garantálja számára a világ leggyorsabb állatának státuszát.

Vándorlási szokásai közül Brazília általában október és április között jelenik meg a vonulási útvonalon. Ebben az időszakban a sólyom még a nagyvárosi központokban is megtalálható.

Sólyom alfaj

Ez a sólyomfaj 19 alfajra osztható, amelyek világszerte ismertek. Ennek ellenére Brazíliában csak kettő található meg belőlük. Ezek a következők.

Tundrius Ahogy a neve is mutatja, a Falco peregrinus tundrius Észak-Amerika sarkvidéki tundráján honos. Télen azonban ezek a madarak a hideg elől Dél-Amerikába, Chile, Argentína és Brazília déli területeire utaznak.

Anatum a vándorsólyomnak ez az alfaja is általában Észak-Amerika régióiban fordul elő, Kanada déli részétől Mexikó északi részéig. télen szintén délre vándorol, gyakrabban fordul elő a közép-amerikai országokban. ennek ellenére Brazíliában is előfordulhat bizonyos ritkasággal.

Jellemzők

A vándorsólyom tollazata többnyire sötétszürke, de vannak eltérések. A mellkason és a hason például gyakori, hogy világosabb, a fehérhez vagy a krémszínhez közelebb álló árnyalatú. Emellett az arcon a szemek alatt egy, a könnyek alakjára emlékeztető sáv található.

A viasz (a csőr fölött elhelyezkedő hártya) sárga vagy narancssárga, míg az írisz általában. A fiatalabb egyedeknek viszont barnás tollazatuk van.

Átlagosan 35-51 cm hosszú és 410-1060 g súlyú, a nőstények azonban még nagyobbak, és akár 1,6 kg-ot is nyomhatnak.

A vándorsólyom magányosan élő madár, de a vadászathoz egy párra is támaszkodhat. A faj a tengerparti vagy hegyvidéki régiókban él, bár más régiókba, többek között a városokba is elvonul.

Vándorlási szokásaik ellenére azonban a telelés idején mindig ugyanarra a helyre térnek vissza.

Vadászat és táplálkozás

A többi ragadozómadárhoz hasonlóan ez a sólyomfajta is a sebességre támaszkodik a vadászat során. A világ leggyorsabb állataként a vándorsólyom ezt kihasználva hatékony merüléseket hajt végre a zsákmányszerzés érdekében.

Általában a denevérek, halak, rovarok, kisemlősök és még más madarak is a kedvenc célpontjaik közé tartoznak. Ezek az állatok azonban nem mindig képesek elfogyasztani az általuk levágott madarakat.

Ennek oka, hogy például városi központokban az áldozatok a támadás után eltévedhetnek vagy elérhetetlenné válhatnak a sólyom számára. Az is gyakori, hogy más ragadozó madarak kihasználják a sólyom vadászsebességét, majd ellopják a lelőtt zsákmányt.

Szaporítás

A vadonban a sólymok a sziklák széleihez közeli területeken építik fészkeiket. Másrészt egyes állatok előnyben részesíthetik a korábban más madárfajok által épített fészkeket.

Városi központokban szokásos, hogy a fészkeket a lehető legmagasabb helyeken készítik, például épületek, hidak és magasan épített tornyok tetején.

Egy fészekalj átlagosan 3-4 tojást hoz létre, amelyek valamivel több mint egy hónap múlva kelnek ki (32 és 35 nap között). Ettől kezdve egy közel ugyanilyen hosszú (35 és 42 nap közötti) időszak szükséges ahhoz, hogy a fiókák teljesen tollassá váljanak. Azonban még ezután is, akár egy hónapig is szüleik segítségére szorulnak.

Bár Brazíliát a vonulási időszakokban felkeresi, a vándorsólyom nem költ itt.

A vándorsólymot fenyegető veszélyek

Annak ellenére, hogy a vándorsólyom hatékony ragadozó, főként gyorsasága miatt, számos veszély fenyegeti. Ezek közül a legsúlyosabb a mérgezés, amelyet bizonyos rovarölő szerek, például a DDT okoz.

Az 1950-es és 1960-as években például a faj komoly veszélynek volt kitéve az ilyen típusú rovarölő szerek ellenőrizetlen használata miatt. Ma már azonban az ültetvényekről kitiltották, ami hozzájárult ahhoz, hogy a sólymok száma a természetben helyreállt.

Másrészt a vadonba való visszatelepítésük a fogságban született egyedek szabadon engedésétől függött, ami befolyásolta a vándorlási szokásaikat. Mivel nem alkalmazkodtak a hosszú utak megtételéhez a déli féltekére, például ezek a sólymok ritkábbak lettek az olyan országokban, mint Brazília.

Jelenleg a fajra leselkedő legfőbb veszélyt az emberek által végzett mészárlás és a kicsinyek ellopása, valamint természetes élőhelyük degradációja jelenti.

Források : Ragadozó madarak Brazília, Ragadozó madarak Brazília, Madár Portál

Képek : BioDiversity4All