Kínai naptár - Eredet, működés és főbb jellemzők
Tartalomjegyzék
A kínai naptár a világ egyik legrégebbi időszámítási rendszere, amely a Hold és a Nap mozgására épülő holdnaptár.
A kínai évben 12 hónap van, amelyek mindegyike körülbelül 28 nap hosszú, és az újhold napján kezdődik. Minden második vagy harmadik évben egy ciklusban hozzáadnak egy 13. hónapot, hogy pótolják a szökőéveket.
Továbbá, egy másik különbség a Gergely-naptárhoz képest, amelyben a sorozat végtelen, a kínaiak 60 éves ciklus ismétlődését tartják.
Kínai naptár
A kínai naptár, az úgynevezett nónglì (vagy mezőgazdasági naptár) a Hold és a Nap látszólagos mozgását használja a dátumok meghatározásához. i. e. 2600 körül alkotta meg a Sárga császár, és Kínában még mindig használják.
Hivatalosan a civil életben már átvették a Gergely-naptárt, de a hagyományos naptárat még mindig használják, különösen az ünnepek meghatározásához. Ezenkívül még mindig fontos a dátumoknak a fontos eredmények, például a házasságkötés vagy a fontos szerződések aláírása szempontjából.
A holdciklus szerint egy év 354 napos, de háromévente egy új hónapot kell hozzáadni, hogy a dátumok szinkronban legyenek a napciklussal.
A plusz hónapnak ugyanaz a kiigazító funkciója, mint a négyévente február végén hozzáadott napnak.
Kínai újév
A kínai újév a világ legrégebbi ismert ünnepe. Kínán kívül a Holdújévnek is nevezett eseményt a világ más országaiban is ünneplik, különösen Ázsiában.
Lásd még: 100 hihetetlen érdekesség az állatokról, amiről nem is tudtálA fesztivál a kínai naptár első hónapjának első újholdjával kezdődik, és tizenöt napig tart, egészen a lámpásünnepig, amely egyben az első fesztivált is magában foglalja, amikor a hideg napok végét ünneplik az új aratási szezon javára.
Az imák mellett az ünnepségekhez tűzijátékok is tartoznak: a kínai néphit szerint a Nian nevű szörny minden évben meglátogatta a világot, de a tűzijátékok segítségével sikerült elűzni.
A kínai naptárban más hagyományos fesztiválok is szerepelnek, mint például a Sárkányhajó Fesztivál. Az ötödik hold ötödik napján tartják, ez a második fesztivál, amely a nyári napfordulót jelzi, és az életet ünnepli Kínában.
Kínai zodiákus
A kínai naptár egyik legismertebb kulturális tényezője a tizenkét állathoz való kötődés. A legendák szerint Buddha egy találkozóra hívta volna a teremtményeket, de csak tizenketten jelentek meg.
Ily módon egy tizenkét éves cikluson belül mindegyik évhez társult egy-egy év, a találkozóra érkezés sorrendjében: patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, juh, majom, kakas, kutya és disznó.
A kínai hiedelem szerint tehát minden egyes évben született személy az adott év állatához kapcsolódó tulajdonságokat örököl. Ezen túlmenően minden egyes jegy a jin-jang egyik oldalához, valamint az öt természeti elem (fa, tűz, föld, fém és víz) egyikéhez is kapcsolódik.
A kínai naptár 60 éves ciklust tart számon, ezért ebben az időszakban minden elem és a jin és jang mindkét polaritása minden állathoz társítható.
Bár a kínai naptár egy éves állatövön alapul, párhuzamot lehet vonni a Gergely-naptár, vagyis a nyugati naptár ugyanezen szokásával. Ebben az esetben azonban a tizenkét ábrázolás változása az év tizenkét hónapjában történik.
Lásd még: Nárcisz - Ki ő, a Nárcisz mítoszának eredete és a nárcizmusForrások : Calendarr, Ibrachina, Konfuciusz Intézet, Só Política, China Link Trading
Képek : AgAu News, Kínai amerikai család, USA Today, PureWow
