Először is, ha már legalább egyszer jártál a tengerparton, legalább egy kagylót találtál a homokban. Bár a kagylók közönségesek, mégis évek óta izgatják az emberiséget, tanulmányozás, sőt gyűjtés tárgyai lettek. Röviden, a kagylók puhatestűeknek nyújtottak menedéket, mielőtt tárgyakká váltak volna.

A kagylóhéjak alapvetően azon túl, hogy megvédik őket a becsapódásoktól és a ragadozóktól, álcázási mechanizmusként is szolgálnak. Ez a képességük a külső rétegükön megjelenő mintáknak és színeknek köszönhető, amelyek a tengerben jelen lévő színekkel keverednek.

Általában a parton talált kagylók olyan állatokhoz tartoznak, amelyek elpusztultak, és a víz mozgása a partra sodorta őket. Továbbá, most, hogy már többet tudunk a kagylókról, itt van egy magyarázat a kagylók kialakulására:

Hogyan alakulnak ki a héjak?

Először is, egy kicsit beszélnünk kell a puhatestűekről. Ezek gerinctelen állatok, azaz gerinctelen állatok. Többféle puhatestű létezik, amelyek közül néhánynak nincs szüksége héjra, mint például a polipoknak. Azok, amelyeknek héjra van szükségük, születésük napjától kezdve maguk gyártják a saját héjukat.

Lárvaformájukban, amikor az állatok 1 centiméternél is kisebbek, egy protocon-héjnak nevezett páncéllal rendelkeznek. Ez a fázis rövid ideig tart, amíg el nem kezdi kifejleszteni végleges páncélját.

A héj a puhatestűek egyfajta bőréből, az úgynevezett köpenyből alakul ki. Az állat a tengervízből és a táplálékból nyeri ki a nátrium-karbonátot. Emellett az állat saját maga által termelt aminosavakat és fehérjéket is felhasznál. A héj 3 rétegre oszlik:

• Lamelláris: a köpennyel érintkezésben maradó rész nátrium-karbonátból képződik lamellák formájában. Ez a rész a puhatestű fajától és korától függően képes regenerálódni és növekedni.
• Prizma: a köztes réteg szintén nátrium-karbonátból áll, de prizma alakban. Ez a rész csak a héj növekedése során alakul ki, és nem regenerálódik, mint az előző.
• Periostrache: végül a legkülső réteg, amely nemcsak nátrium-karbonátból, hanem aminosavakból és fehérjékből is áll. Ez a réteg védi az összes többit, és az előzőhöz hasonlóan a puhatestű teljes növekedése után nem regenerálódik.

Mivel a világon sokféle puhatestű létezik, a kagylóknak is sokféle típusa létezik. A kutatók a legtöbbjüket csoportokba sorolták. Íme néhányuk rövid magyarázata:

A héj típusai

1) Gastropodák

A csigák a puhatestűek törzsén belül a legnagyobb csoportot alkotó osztály, a puhatestűek mintegy ¾-ét. Röviden összefoglalva, fő jellemzőjük az egyetlen darabból álló héj, más néven valva. Az ebbe az osztályba tartozó állatok veszély esetén összehúzódnak, teljesen a héjukban maradnak. A nyílást egy meszes szerkezet, az operculum védi.

Ebben a csoportban nagyon sokféle állat él, és ennek megfelelően különböző kagylótípusok is léteznek. A legismertebbek közé tartoznak a Triviidae család, a Trochidae (kúp alakú), a Turbinidae (turbán alakú) és a Turritellidae (szarv alakú). A kevésbé ismertek a Triviidae, Cypraeidae, Haliotidae, Strombidae, Cassidae, Ranellidae, Tonnoidea és Muricidae. Végül mindegyiknek vankülönböző egyedi és absztrakt jellemzők.

2) Állványok

Röviden összefoglalva, a scaphoidok fő jellemzője az elefánt agyarához való hasonlóságuk. Mindkét oldalon nyílásokkal rendelkeznek, és körülbelül 15 centiméteresek. Ezek a puhatestűek a strandokon, nagyon nedves helyeken elásva találhatók meg.

3) Kagylók

Mint nevük is mutatja, ezeknek a puhatestűeknek kétrészes héjuk (két valva) van. Fő képviselőik a tengerekben találhatók, de vannak olyan példányok is, amelyek édesvízben élnek. Táplálkozásuk a víz szűrésével történik, ahol különböző részecskéket rejtenek el, amelyek táplálékul szolgálnak számukra.

Sokan közülük kedveltek táplálékként, például az osztriga és a kagyló. Érdekesség, hogy a kéthéjú kagylókban találjuk a gyöngyöket. A víz több éves szűrése után egyes részecskék az állathoz tapadnak, így alakul ki az ékszer.

4) Fejlábúak

Végül pedig itt vannak a fejlábúak, amelyekről sokan tévesen azt hiszik, hogy nincs héjuk. Ebben az értelemben fő képviselőjüknek, a polipoknak valóban nincs héjuk, de vannak más képviselői is ennek az osztálynak, például a nautilusok.

Nekik is van külső páncéljuk, és a csápjaik a páncélból jönnek ki, és segítenek nekik a mozgásban. Másrészt a tintahalaknak is van páncéljuk, de azok belsőek.

Na, megismerted a kagylókat? Akkor olvass az Édes vérről, mi az?

Források: Infoescola, Portal São Francisco, Algumas Coisas

Képek: Portal São Francisco