A Gutenberg-bibliát elsősorban szimbolikus értéke miatt tekintik történelmi dokumentumnak. Összességében az első nyugaton nyomtatott könyvnek tekintik, mivel a kínaiak már korábban megtanulták a nyomdatechnikát. Ebben az értelemben a középkorban fontos emberi előrelépést jelent.

Más szóval, ez a könyv a 16. században keletkezett, és a mozgatható betűkkel működő nyomdagép feltalálásának következménye, amelyet Johannes Gutenberg német feltaláló hozott létre. Ezért a Gutenberg-biblia az alkotója nevét viseli, bár valójában egy Biblia. Alapvetően az első nyomtatott könyv a latin nyelvű Szent Biblia volt, 641 hamisított és kézzel rendezett oldallal.

Megjegyzendő továbbá, hogy a könyvet az 1455 végén, az első nyomtatványok elkészítésekor jellemző gótikus stílusban nyomtatták. Általánosságban elmondható, hogy e dokumentum létrejötte fordulópontot jelent a könyvgyártásban és a művészetben is. Másrészt a középkorból az újkorba való átmenetet jelzi.

A Gutenberg Biblia története

A Gutenberg-biblia elvileg a nyomdagépnek köszönhetően jött létre. Alapvetően ez a találmány a borsajtón alapult, amely szintén nyomást használt a termék alakjának megváltoztatására. A gép tehát ugyanezen az alapon nyomást gyakorolt egy tintás felületre, és azt egy nyomtatási felületre, például papírra vagy szövetre vitte át.

Így a Gutenberg által a mechanikus sajtóval létrehozott termékek közé tartozik a nyomtatott Biblia. A közkeletű becslések szerint a gyártás 1455 februárjában kezdődött, de csak öt év múlva fejeződött be. Ráadásul kis példányszámban, körülbelül 180 példányban készült.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a könyv oldalanként készült, az egyes mozgatható típusok kézzel elrendezett szervezése révén. Ennek ellenére fontos technológiai előrelépést jelentett az iparágban.

Másrészt a Gutenberg-bibliába beírt szöveg megfelel a Vulgata néven ismert latin fordításnak, amelyet eredetileg Szent Jeromos készített. Így a 4. századi írásokat két oszlopban nyomtatták, ennek megfelelő formátumban, oldalanként 42 sorban. Ráadásul a fejezetek betűit és a címeket kézzel rajzolták.

A könyvnek összesen három kötete van, mindegyiket fehér disznóbőrbe kötve, de vannak más anyagból, például pergamenből készült példányok is.

Kuriózumok és ismeretlen tények a könyvről

1) A Gutenberg Biblia nem a világ első könyve volt.

Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak, a Gutenberg-biblia volt az első nyugaton nyomtatott könyv, nem pedig az egész világon. A kínaiak alapvetően a 800-as évekre már elsajátították ezt a technikát, és egész könyveket készítettek. Ők azonban egy rusztikusabb, fadúcokkal és tintával történő nyomtatási módszert alkalmaztak.

2) A könyv kereskedelmi elfogultsággal jelent meg.

Bár a Biblia lefordított változatáról volt szó, Gutenberg könyve nem spirituális céllal született. Így, bár részben hozzáférhetővé tette e szent irat olvasását, a fő ok a gyakorlatiassággal függött össze.

Mindenekelőtt a Szentírásnak széleskörű elérhetősége és terjesztése volt, és Nyugat-Európában is értékesítési lehetőségekkel rendelkezett. Ezért, bár a 15. században a könyvet nem használták olyan széles körben az egyházban, Gutemberg ebben a kontextusban piaci lehetőséget ismert fel.

3) A Gutenberg-bibliából ma körülbelül 49 példány van a világon.

Először is, mint már említettük, a Gutenberg-bibliáról 180 másolat készült. Becslések szerint azonban még mindig 49 eredeti példány létezik, amelyek könyvtári gyűjteményekben, múzeumokban, sőt egyes egyetemeken is megtalálhatók. Példaként említhetjük a Francia Nemzeti Könyvtárban és a British Libraryben található példányokat.

Általánosságban ez a folyamat főként akkor magyarázható, ha figyelembe vesszük, hogy Gutenberg az ország szülötte volt. Így a történelmi könyv amellett, hogy globális jellegű találmány volt, az ország kulturális örökségeként is elfogadottá vált.

4) Ipari és kézműves munka.

A Gutenberg-bibliát a gótikus tipográfia elsőre művészi dokumentumnak mutatja, de ebben a termékben rengeteg finomítás és részlet volt, különösen a fejezetcímekben és a címekben. Alapvetően Gutenberg túllépett a gótikus betűk használatán, és művészek munkájára támaszkodott az egyes oldalak díszítésében.

5) Egy Gutenberg-biblia legutóbbi eladása 2 millió euróba került.

A múzeumok, egyetemek és könyvtárak mellett a Gutenberg-bibliát egy időszakon keresztül árverésekre is bocsátották. A teljes változat utolsó eladására 1978-ban került sor. Ebben az értelemben 2,2 millió USD értékű tárgyalásról volt szó.

Másrészt egy másik modellt még 1987-ben adtak el, de akkor 5,4 millió euróért. Összességében a szakértők és a kutatók becslése szerint egy példány jelenleg több mint 35 millió euróba kerülne egy árverésen.

Tetszett a Gutenberg-bibliáról olvasni? Akkor ismerkedjen meg néhány fontos személyiséggel - a történelem 40 legbefolyásosabb alakjával.

Források: Maringa

Képek: WDL