Az eszkimók olyan nomád népek, amelyek hideg helyeken élnek, ahol a hőmérséklet akár -45 ºC is lehet. Észak-Kanada kontinentális partvidékén, Grönland keleti partvidékén, az alaszkai szárazföldön és Szibériában, valamint a Bering-tenger és Kanada északi részén található szigeteken élnek.

Az inuitoknak is nevezettek valójában nem tartoznak egyetlen nemzethez sem, és nem is tekintik magukat egységnek. Jelenleg becslések szerint 80-150 000 eszkimó él a világon.

Többségük családi kultúrával rendelkezik, patriarchális, békés, támogató, poligám és társadalmi osztályok nélküli. Nyelvük az inuit, amelyet csak főnevek és igék alkotnak.

Az eszkimó kifejezés azonban pejoratív, mert nyers húsevőt jelent.

Az eszkimók története

Amíg egy mumifikálódott pre-szkíma test DNS-ét nem elemezték, addig nem volt ismert ezeknek az embereknek az eredete. Ernest S. Burch szerint 15 és 20 ezer évvel ezelőtt egy jégtakaró borította Kanadát. E jégkorszak alatt az Amerikába érkező ázsiai csoportokat a Bering-szoros és Alaszka közötti út választotta el egymástól.

Így az eszkimók kapcsolatba kerültek az észak-amerikai őslakosokkal, valamint a grönlandi vikingekkel. Később, a 16. századtól kezdve európai és orosz telepesekkel is kapcsolatban álltak. A 19. században a kapcsolat kiterjedt az európai szőrmekereskedőkre és bálnavadászokra is.

Az eszkimók között jelenleg két fő csoportot különböztetnek meg: az inuitokat és a jupikokat. Bár a csoportok nyelve közös, kulturális különbségek vannak közöttük. Emellett genetikai különbségek is vannak közöttük. Rajtuk kívül vannak még más alcsoportok is, mint például a naukánok és az alutiiqok.

Élelmiszer

Az eszkimó közösségekben a nők feladata a főzés és a varrás, míg a férfiak a vadászatról és a halászatról gondoskodnak. Gyakorlatilag a vadászott állatokból mindent felhasználnak, így a húst, a zsírt, a bőrt, a csontokat és a beleket.

Mivel a főzéshez kevés a hőforrás, a húst általában füstölve fogyasztják. A fő fogyasztott állatok közé tartozik a lazac, a madarak, a fókák, a karibu és a rókák, valamint a jegesmedve és a bálna. Húsevő étrendjük ellenére azonban nincsenek szív- és érrendszeri problémáik, és magas a várható élettartamuk.

Télen az élelem gyakran fogyatkozik, ezért a férfiak többnapos expedíciókra indulnak. Védekezésül ideiglenes otthonokat, úgynevezett iglukat építenek.

Kultúra

Az igluk az eszkimók legnépszerűbb szokásai közé tartoznak. A szó az őslakosok nyelvén otthont jelent. Nagy hótömböket helyeznek el spirális alakban, és olvasztott jéggel rögzítik. Általában az iglukban akár 20 ember is elfér, 15 ºC-os átlaghőmérsékleten.

Egy másik híres szokás az eszkimó csók, amely a pár közötti orrdörzsölésből áll, mert a hidegben a szájra adott csók megfagyaszthatja a nyálat és lezárhatja a szájat. Továbbá a nép szerelmi életéhez nem tartozik házassági ceremónia, és a férfiaknak annyi feleségük lehet, ahányat csak akarnak.

Vallási szempontból nem végeznek imákat vagy istentiszteleteket. Mindazonáltal hisznek a természetet irányítani képes felsőbbrendű szellemekben. A gyermekeket is szentnek tartják, mivel az ősök reinkarnációjának tekintik őket.

Források : InfoEscola, Kalandozások a történelemben, All Matter

Jellemző kép : A tudatlanság feltérképezése