Az amerikai hadsereg fejlett védelmi kutatási projektek ügynökségét (DARPA) 1958-ban hozták létre a szovjet Szputnyik műhold fellövésére válaszul, hogy az Egyesült Államok soha többé ne maradjon le a technológiai versenyben.

Ezt a célt úgy érték el, hogy közvetlenül vagy közvetve felelősek számtalan technológiai újítás kifejlesztéséért, amelyek milliók életét változtatták meg, a repülőgépektől a GPS-ig és természetesen az ARPANET-ig, a modern internet előfutáráig.

Az amerikai katonai-ipari komplexumnak még mindig rengeteg pénzt kell befektetnie a kutatásba és a technológiai fejlesztésbe, azonban néhány projektjük nagyon őrült vagy bizarr, mint például az alábbiakban felsoroltak.

10 bizarr vagy sikertelen tudományos projekt a DARPA támogatásával

1. mechanikus elefánt

Az 1960-as években a DARPA olyan járművek kutatásába kezdett, amelyek lehetővé teszik a csapatok és a felszerelés szabadabb mozgását Vietnam sűrű terepén.

Ennek fényében az ügynökség kutatói úgy döntöttek, hogy az elefánt lehet a megfelelő eszköz a feladatra. Megkezdték a DARPA történetének egyik legőrültebb projektjét: egy mechanikus elefántot kerestek. A végeredmény szervóhajtású lábakkal képes lett volna nehéz terheket cipelni.

Amikor a DARPA igazgatója tudomást szerzett a furcsa találmányról, azonnal leállította azt, remélve, hogy a Kongresszus nem hallgat rá, és nem állítja le az ügynökség finanszírozását.

2. biológiai fegyver

Az 1990-es évek végén a biológiai fegyverekkel kapcsolatos aggodalmak arra késztették a DARPA-t, hogy létrehozza a "Nem hagyományos kórokozók elleni védekezési programot"; azzal a céllal, hogy "olyan védelmi technológiákat fejlesszenek ki és mutassanak be, amelyek a lehető legnagyobb védelmet nyújtják az egyenruhás harcosoknak és az őket támogató védelmi személyzetnek az amerikai katonai időszak alatt".

A DARPA senkit sem tájékoztatott arról, hogy az egyik "nem hagyományos" projektje 300 000 dollárba került egy tudóstrió finanszírozására, akik úgy gondolták, hogy jó ötlet lenne szintetizálni a gyermekbénulást.

A vírust az interneten elérhető genomszekvencia segítségével építették fel, a genetikai anyagot pedig olyan cégektől szerezték be, amelyek igény szerint DNS-t árulnak.

Eckard Wimmer, a molekuláris genetika professzora és a projekt vezetője megvédte a kutatást, mondván, hogy ő és csapata azért készítette a vírust, hogy figyelmeztetést küldjön, hogy a terroristák anélkül is készíthetnek biológiai fegyvereket, hogy természetes vírushoz jutnának.

A tudományos közösség nagy része "gyulladásos" csapásnak nevezte, gyakorlati alkalmazás nélkül. A polio nem lenne hatékony biológiai terrorista fegyver, mert nem olyan fertőző és halálos, mint sok más kórokozó.

És a legtöbb esetben könnyebb lenne természetes vírust szerezni, mint a semmiből előállítani egyet. Az egyetlen kivétel a himlő és az ebola, amelyeket szinte lehetetlen lenne a semmiből szintetizálni ugyanezzel a technikával.

Hydra projekt

Ez a DARPA ügynökség projektje a görög mitológia többfejű lényéről kapta a nevét, a Hydra projekt - amelyet 2013-ban jelentettek be - célja egy olyan víz alatti platformhálózat kifejlesztése, amely hetekig és hónapokig bevethető a nemzetközi vizeken.

A DARPA kifejtette, hogy a projekt fő célja olyan drónok hálózatának megtervezése és fejlesztése, amelyek képesek lesznek mindenféle hasznos terhet tárolni és szállítani, nemcsak a levegőben, hanem a víz alatt is.

A DARPAA hivatalos dokumentációjának bemutatása a stabil kormány nélküli országok és a kalózok növekvő számára összpontosít, amelyek túlterhelik a haditengerészet erőforrásait, ami viszont negatívan hat a szükséges műveletek és járőrözések mennyiségére.

A Hydra projektügynökség kifejezte azt a szándékát is, hogy megvizsgálja az úgynevezett anyai víz alatti drónok építésének lehetőségét, amelyek a harcban való használatra szánt kisebb drónok indításának platformjává válnak.

4. AI for War projekt

1983 és 1993 között a DARPA 1 milliárd dollárt költött számítógépes kutatásokra, hogy olyan gépi intelligenciát szerezzen, amely képes támogatni az embert a harctéren, vagy bizonyos esetekben önállóan cselekedni.

A projektet Stratégiai Számítástechnikai Kezdeményezésnek (SCI) nevezték el, és ez a mesterséges intelligencia állítólag három konkrét katonai alkalmazást tesz lehetővé.

A hadsereg számára a DARPA ügynökség olyan "autonóm földi járművek" osztályát javasolta, amelyek nemcsak önállóan képesek mozogni, hanem "érzékelni és értelmezni környezetüket, tervezni és következtetni az érzékszervi és egyéb adatok felhasználásával, kezdeményezni a végrehajtandó cselekvéseket, és kommunikálni az emberekkel vagy más rendszerekkel".

A számítástechnikai ipar kritikusai "fantáziaként" gúnyolták ki azt a várakozást, hogy ebben a korszakban teljes mesterséges intelligencia jön létre.

Egy másik vitás pont: a háború kiszámíthatatlan, mert az emberi viselkedés kiszámíthatatlan, tehát hogyan tudna egy gép előre jelezni és reagálni az eseményekre?

Végül azonban a vita okafogyottá vált, mivel a stratégiai védelmi kezdeményezéshez hasonlóan a stratégiai számítógépes kezdeményezés céljai is technológiai szempontból elérhetetlennek bizonyultak.

Hafnium szivattyú

A DARPA 30 millió dollárt költött egy hafnium-bomba megépítésére - egy olyan fegyverre, amely soha nem létezett, és valószínűleg soha nem is fog létezni. A leendő alkotó, Carl Collins, egy texasi fizikaprofesszor volt.

1999-ben azt állította, hogy egy fogászati röntgenkészülék segítségével energiát szabadított fel a hafnium-178 izomer egy nyomából. Az izomer egy atom atommagjának hosszú életű gerjesztett állapota, amely gamma-sugárzással bomlik.

Elméletileg az izomerek több milliószor több felhasználható energiát képesek tárolni, mint amennyit a robbanékony vegyi anyagok tartalmaznak.

Collins azt állította, hogy megfejtette a titkot. Így egy kézigránát méretű hafnium bomba egy kis taktikai nukleáris fegyver erejével rendelkezhet.

A védelmi tisztviselők szemszögéből nézve még jobb, hogy mivel a kioldás elektromágneses jelenség, nem pedig maghasadás, a hafnium-bomba nem bocsátana ki sugárzást, és nem tartozna a nukleáris szerződések hatálya alá.

A Védelmi Elemzések Intézete (a Pentagon egyik ága) által közzétett jelentés azonban arra a következtetésre jutott, hogy Collins munkája "hibás volt, és nem kellett volna átmennie a szakértői értékelésen".

6. repülő Humvee projekt

2010-ben a DARPA bemutatott egy új csapatszállítási koncepciót, a Transformer vagy repülő Humvee-t, amely akár négy katona szállítására is alkalmas.

A DARPA eredeti pályázati felhívása szerint a Transformer "példátlan lehetőségeket kínál a hagyományos és aszimmetrikus fenyegetések megelőzésére, az útlezárások elkerülésére, a rajtaütések elkerülésére.

Emellett lehetővé teszi, hogy a vadászgép olyan irányokból közelítse meg a célpontokat, amelyek előnyhöz juttatják vadászgépeinket a mobil földi műveletek során."

A koncepció a benne rejlő vagányság miatt kapott jó minősítést, de a gyakorlatiassága miatt nem annyira. 2013-ban a DARPA megváltoztatta a program irányát, és az ARES (Airborne Reconfigurable Embedded System) lett belőle. Természetesen egy teherszállító drón nem olyan izgalmas, mint egy repülő Humvee, azonban vitathatatlanul praktikusabb.

7. hordozható fúziós reaktor

Röviden, ez egy 3 millió dolláros projekt volt, amely megjelent a DARPA 2009-es pénzügyi évi költségvetésében, és soha többé nem hallottunk róla. Annyit tudni, hogy a DARPA úgy vélte, lehetséges egy mikrochip méretű fúziós reaktor megépítése.

8. növényevő robotok

A DARPA ügynökség talán legbizarrabb találmánya az Energy Autonomous Tactical Robot program. A kezdeményezés tulajdonképpen olyan robotok létrehozására irányult, amelyek az állatokhoz hasonlóan növényekkel tudnak táplálkozni.

Az EATR lehetővé tette volna, hogy a robotok sokkal hosszabb ideig maradjanak megfigyelő vagy védelmi pozíciókban utánpótlás nélkül, mint az emberek vagy a korlátozottabb energiaforrásokkal rendelkező robotok. Ráadásul ez egy olyan találmány lett volna, amelyet a hadviselésben használnak.

Mielőtt azonban a projekt 2015-ben leállt volna, mérnökei úgy becsülték, hogy az EATR minden egyes 60 kilogramm elfogyasztott biomassza után 100 mérföldet képes lesz megtenni.

A végső fázisban meghatározzuk, hogy milyen katonai vagy polgári felhasználási területei lesznek egy olyan robotnak, amely a földből élve képes táplálkozni, és hol lehet egy ilyen rendszert sikeresen bevetni.

9. nukleáris meghajtású űrhajók

A DARPA az űrutazás kutatásába is befektet. Röviden, az Orion projekt egy 1958-as program, amelynek célja az űrhajók új meghajtási módjának kutatása.

Ez a hipotetikus meghajtási modell a hajó meghajtásához atombomba robbanására támaszkodott, és állítólag elképesztő sebesség elérésére volt képes.

A DARPA tisztviselői azonban aggódtak a nukleáris következmények miatt, és amikor az 1963-as részleges tesztelési tilalmi szerződés betiltotta a nukleáris fegyverek világűrben történő felrobbantását, a projektet feladták.

Telepatikus kémek

Végül, a paranormális kutatások manapság már aligha hitelesek. Egy ideig azonban nemcsak komoly vitatéma volt, hanem nemzetbiztonsági kérdés is.

A szovjet és az amerikai szuperhatalom közötti hidegháborúban fegyverkezési verseny, űrverseny és a paranormális erők uralmáért folytatott küzdelem zajlott.

Ezzel a DARPA állítólag milliókat ölt az 1970-es évek pszichikai kémkedési programjába. Mindezek a szövetségi finanszírozású kutatások azért történtek, hogy lépést tartsanak az oroszokkal, akik már az 1920-as évek óta kutatták a telepátiát.

A pszichikai hidegháború győztesét lehetetlen kiemelni. 1973-ban a DARPA által a RAND Corporation megbízásából készített tanulmány szerint az oroszok és az amerikaiak körülbelül ugyanannyi erőfeszítést tettek paranormális programjaikba.

Na, tetszett, hogy többet megtudtál a merész DARPA ügynökségről? Akkor olvasd el még: Google X: mi készül a Google titokzatos gyárában?