Albert Einstein felfedezései teszik ki a német fizikus pályafutását, de vajon ismered-e mindet? Általában az általános relativitáselméletről beszélnek a legtöbbet, ha a találmányaira gondolunk. A tudós munkássága azonban más területekre is kiterjedt, túlmutatva a fizikán.

Először is, Albert Einstein 1879. március 14-én született a Német Birodalomban, a Württembergi Királyságban, de miután 1880-ban családjával Münchenbe költözött, svájci állampolgár lett. Feleségével, Elsa Einsteinnel az Egyesült Államok állampolgárságát is felvették.

Jelentős fizikus volt, aki hozzájárult a modern fizika tanulmányozásához, különösen a fotoelektromos hatás törvényének felfedezéséért. 1921-ben fizikai Nobel-díjat is kapott az e tudományterülethez való hozzájárulásáért. Bár 76 éves korában halt meg a New Jersey állambeli Princetonban, örökséget hagyott a tudományra.

Mik Albert Einstein felfedezései?

A német fizikusról szóló életrajzok általában lázadó és temperamentumos fiatalemberként mutatják be. Más szóval Albert Einstein nehéz diák volt olyan tantárgyakban, amelyek nem kapcsolódtak az egzakt tudományok iránti érdeklődéséhez.

Ennek ellenére autodidakta jellege messzire vitte, hiszen mindent, ami az egzakt tudományokkal kapcsolatos, saját maga tanult meg. Így saját maga építette fel karrierjét és fejlesztette ki projektjeit önálló tanulással. Pályafutásában más fontos személyiségek is segítették, mint például Marcel Grossmann matematikus és Maurice Solovine román filozófus.

Ahhoz, hogy megértsük életének hozzájárulását és eredményeit, az alábbiakban megismerhetjük Albert Einstein hét felfedezését:

1) A fény kvantumelmélete

Alapvetően ez az elmélet azt javasolja, hogy az elektron emissziója egy energiafoton elnyelése után következik be. Más szóval Einstein a fotoelektromos hatást a jelenségben részt vevő fizikai egységek kvantumtermészetéből kiindulva vizsgálta.

Így azonosított egy olyan képletet, amely képes volt kiszámítani az elektronok és a fotonok közötti kapcsolatot a fotoelektromos hatásban. Bár a tudományos közösség viták miatt vitatott, ez alapvető felfedezés volt a témával kapcsolatos új tanulmányok kidolgozásához.

2) A speciális relativitáselmélet, Albert Einstein tízéves áttörése.

Röviden, ez az elmélet azt állítja, hogy a fizika törvényei hasonlóak minden nem gyorsuló megfigyelő számára, és hogy a fény sebessége vákuumban független a megfigyelő mozgásától. Einstein felfedezése tehát új keretet adott a tér és az idő fogalmának.

Ebben az értelemben érdemes megjegyezni, hogy ennek az elméletnek a befejezése tíz évet vett igénybe, mivel Einstein igyekezett a gyorsulás elemét is hozzáadni az elemzéséhez. Így a relativitáselmélet térbeli elméletével kapcsolatos felfedezés bebizonyította, hogy a tömeges objektumok torzulást okoznak a tér és az idő viszonyában, ami a gravitációval érzékelhető.

3) Az Avogadro-szám kísérleti meghatározása

Az Avogadro-szám kísérleti meghatározása először is a Brown-mozgás tanulmányozása révén jött létre. A Brown-mozgás alapvetően a folyadékban lebegő részecskék véletlenszerű mozgását vizsgálta. Ily módon elemezte a részecskék pályájára gyakorolt következményeket, miután gyors atomokkal és más molekulákkal ütköztek.

Albert Einstein felfedezése azonban fontos volt az anyag atomszerkezetéről szóló elméletek védelmében. Általánosságban elmondható, hogy az atomnak ez a szemlélete nem volt teljesen elfogadott a tudományos közösségben. Ezért az Avogadro-számmal való meghatározás lehetővé tette ennek a gondolatmenetnek a fejlődését.

4) A Bose-Einstein-kondenzátum

Először is, a Bose-Einstein-kondenzátum az anyagnak egy olyan fázisára utal, amelyet bozonok, azaz részecskék egy osztálya alkot. Einstein felfedezése azonban azt elemzi, hogy ezek a részecskék az úgynevezett abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten vannak. Így a részecskéknek ez az állapota lehetővé teszi a kvantumhatások megfigyelését makroszkopikus léptékben.

5) Az általános relativitáselmélet, Albert Einstein leghíresebb felfedezése.

Röviden ez a gravitáció geometriai elmélete, azaz leírja, hogyan működik a testek gravitációja a modern fizikában. Ráadásul a speciális relativitáselmélet és az Isaac Newton által kidolgozott egyetemes gravitációs törvény egyesítéséből ered.

Ennek következtében Albert Einstein felfedezése a gravitációt a téridő geometriai tulajdonságaként írja le, és így más szemszögből vizsgálta az idő múlását, a tér geometriáját, a szabadesésben lévő testek mozgását, sőt a fény terjedését is.

6) Fényelektromos hatás

Először is, a fotoelektromos hatás kvantumjelenség. Ebben az értelemben Albert Einstein felfedezése a fény fotonok, azaz a fény legkisebb részecskéinek viselkedésével foglalkozik.

Más szóval, hogyan keletkeznek elektronok egy olyan anyagból, amelyet megvilágítanak, és egy másik fényforrással egy bizonyos frekvencián megvilágítanak. Összességében ez egy fontos jelenség a napenergia napenergiává alakítása szempontjából.

7) Hullám-részecske kettősség

Végül, Albert Einstein utolsó felfedezése ezen a listán a fizikai egységek egyik eredendő tulajdonságával foglalkozik, különösen, ha azok atomi dimenziókban vannak. Ily módon elemzi a részecskék, például a protonok, neutronok, elektronok, sőt maguknak az atomoknak a kettős természetét.

Ráadásul tanulmányok, elméletek és tesztek sorozatának következményeként alakult ki, de Albert Einstein világította meg megfelelően. Ebben az értelemben fontos eszköz a fényrészecske különböző környezetekben való viselkedésének megértéséhez.

Tetszett, hogy megismerted Einstein felfedezéseit? Akkor olvass 10 olyan érdekességről az emberi agyról, amit nem tudsz.

Források: Insider Store

Képek: BBC