A Holddal kapcsolatos érdekességek megismeréséhez először is fontos, hogy többet tudjunk a Föld e természetes műholdjáról. Ilyen értelemben ez a csillag a Naprendszer ötödik legnagyobb műholdja, köszönhetően az elsődleges testének méretének. Ráadásul a második legsűrűbbnek számít.

Elvileg a becslések szerint a Hold körülbelül 4,51 milliárd évvel ezelőtt, röviddel a Föld kialakulása után keletkezett. A kialakulás módjáról azonban több elmélet is létezik. Általában a fő elmélet a Föld és egy másik, a Marséval megegyező méretű égitest közötti óriási becsapódásból származó törmelékre vonatkozik.

A Hold ráadásul szinkronban forog a Földdel, és mindig látható fázisban van. Másrészt a Nap után a legfényesebb égitestnek számít, bár a fényvisszaverődése sajátos módon történik. Végül, már az ókor óta ismert, mint a civilizációk számára fontos égitest, de a Holddal kapcsolatos érdekességek még ennél is tovább mennek.

Mik a Holddal kapcsolatos érdekességek?

1) A Hold sötét oldala egy rejtély

Bár a Hold minden oldala ugyanannyi napfényt kap, a Földről mégis csak az egyik oldalát látjuk. Mint már említettük, ez azért van, mert a Hold a Föld keringési idejével megegyezően forog a saját tengelye körül, így mindig ugyanazt az oldalt látjuk magunk előtt.

2) A Hold felelős az árapályokért is.

Alapvetően két kiemelkedés van a Földön a Hold által gyakorolt gravitációs vonzás miatt. Ebben az értelemben ezek a részek az óceánok körül mozognak, miközben a Föld a pályáján mozgást végez. Ennek következtében van a dagály és az apály.

3) Kék Hold

Először is, a Kék Hold nem feltétlenül a színről szól, hanem a Hold azon fázisairól, amelyek nem ismétlődnek ugyanazon hónapban. Ezért a második teliholdat azért nevezik Kék Holdnak, mert 2,5 évente kétszer fordul elő ugyanabban a hónapban.

4) Mi történne, ha ez a műhold nem létezne?

Mindenekelőtt, ha nem lenne Hold, a Föld tengelyének iránya állandóan, nagyon nagy szögben változna. Így a pólusok a Nap felé mutatnának, ami közvetlenül befolyásolná az éghajlatot. Ráadásul a tél olyan hideg lenne, hogy még a trópusi országokban is befagyna a víz.

5) A Hold távolodik a Földtől

Összefoglalva, a Hold évente körülbelül 3,8 cm-re távolodik a Földtől, így a becslések szerint ez a távolság még körülbelül 50 milliárd évig fog tartani. Ezért a Holdnak 27,3 nap helyett körülbelül 47 napra lesz szüksége a Föld körüli keringéshez.

6) A fázisok az elmozdulási problémák miatt történnek.

Elvileg, amíg a Hold a Föld körül kering, a bolygó és a Nap között időeltolódás van. Így a megvilágított fele eltávolodik, létrehozva az úgynevezett újholdat.

Vannak azonban más változások is, amelyek módosítják ezt az észlelést, és következésképpen a megjelenített fázisokat is.

7) A súlyosság változása

Mindenekelőtt ennek a természetes műholdnak sokkal gyengébb a gravitációja, mint a Földnek, mert kisebb a tömege. Ilyen értelemben egy ember a Földön körülbelül a súlya hatodát nyomná; ezért van az, hogy az űrhajósok magasabbra ugrálnak és magasabbra ugranak, amikor ott vannak.

8) 12 ember sétált a műhold körül

Ami a holdi űrhajósokat illeti, becslések szerint mindössze 12 ember járt a Holdon. Először Neil Armstrong volt az első, 1969-ben, az Apollo-11 küldetésen. Az utolsó viszont 1972-ben, Gene Cernan volt az Apollo-17 küldetésen.

9) Nincs légkör

Röviden: a Holdnak nincs légköre, de ez nem jelenti azt, hogy a felszín védtelen a kozmikus sugárzástól, a meteoritoktól és a napszéltől. Ezenkívül nagy hőmérséklet-ingadozások vannak. A becslések szerint azonban a Holdon nem lehet hangot hallani.

10) A Holdnak van egy testvére

Először is, a tudósok 1999-ben felfedezték, hogy egy öt kilométer széles aszteroida kering a Föld gravitációs terében, így olyan műholddá vált, mint maga a Hold. Érdekes, hogy ennek a testvérnek 770 évbe telne, amíg ez a testvér teljesítene egy patkó alakú pályát a bolygó körül.

11) Műhold vagy bolygó?

Annak ellenére, hogy a Hold nagyobb, mint a Plútó, és átmérője negyedakkora, mint a Földé, egyes tudósok mégis bolygónak tekintik. Ezért a Föld-Hold rendszert kettős bolygónak nevezik.

12) Időváltozás

Alapvetően egy nap a Holdon 29 napnak felel meg a Földön, mivel ennyi idő alatt kerüli meg a saját tengelyét. Ráadásul a Föld körüli mozgás nagyjából 27 napot vesz igénybe.

13) Hőmérséklet-változások

Nappal a Holdon a hőmérséklet eléri a 100°C-ot, de éjszaka akár -175°C is lehet. Nincs eső vagy szél, de becslések szerint a műholdon fagyott víz található.

14) A Holdon szemét van.

A Holdon talált szemét nagy részét különleges küldetések során hagyták hátra, így az űrhajósok különböző anyagokat, például golflabdákat, ruhákat, csizmákat és néhány zászlót hagytak hátra.

15) Hány ember férne el a Holdon?

Végül, a Hold átlagos átmérője 3476 km, ami körülbelül akkora, mint Ázsia, így ha lakott műhold lenne, akár 1,64 milliárd ember is élhetne rajta.

És ott megtudtál néhány érdekességet a Holdról? Akkor olvasd el a Középkori városok, mik azok? 20 fennmaradt úti cél a világon.